Ételallergiák, intoleranciák, felszívódási zavarok

Többek kérésére írok egy összefoglalót ebben a témában. Felhívom a figyelmet, hogy NEM vagyok orvos, semmilyen egészségügyi végzettségem nincs, minden, amit írok, az saját tapasztalat és autodidakta tanulás eredménye!

Különböző panaszok esetén, ha felmerül, hogy valamilyen étel okozza azt, akkor először is el kell döntenünk, hogy miről van szó. Allergiáról, intoleranciáról, felszívódási zavarról esetleg lisztérzékenységről vagy fruktóz intoleranciáról.

Kezdjük az allergiákkal. Allergia az immunrendszer kóros válasza egy adott anyagra. Allergiát általában az ételekben levő fehérje vált ki, leggyakrabban a tejfehérje, tojásfehérje, szójafehérje, búzafehérje, de a halfélék és olajos magvak is nagyon gyakori allergének.
Allergiának nagyon sok tünete és típusa van, így nagyon nehéz beazonosítani, hogy ténylegesen allergia áll-e a panaszok hátterében. Nehezíti a felismerést, hogy sokszor tesztekkel sem mutatható ki. Az allergiáknak 3 nagy csoportja van:
1. Az IgE mediált azonnali típusú reakciók: ilyen lehet az étel elfogyasztása után perceken belül megjelenő szájduzzanat, ödéma, kiütés, anafilaxiás sokk. Ez vérvételből kimutatható IgE emelkedéssel jár.

2. Középtávú reakciók, az étel elfogyasztása 2-24 órával megjelenő tünetek: ez nem mindig jár kimutatható IgE növekedéssel. Legtöbbször emésztőszervi és bőrtünetek tartoznak ebbe a csoportba (hasfájás, puffadás, hasmenés, reflux, kiütés, vörös foltok megjelenése a bőrön, leggyakrabban arcon), de lehet légzőszervi is, mint a nátha.

3. Késleltetett reakciókat is okozhat az ételallergia, ezek több nappal, akár 1-3 héttel az adott étel fogyasztása után jelentkeznek, általában a légúti hurutok, mint a hosszan tartó nátha, asztma, náthából kialakult, fül-arcüreggyulladások és bőrtünetek (ekcéma) tartoznak ide. Ez a típus nem jár IgE emelkedéssel, így nem is mutatható ki.

A 3 típus együtt és vegyesen is jelentkezhet, azaz lehet valakinek pár órával az allergén elfogyasztása után emésztőszervi tünete és 1-2 nappal később náthája,, ekcémája, ez szintén nehezíti a felismerését. Kimutatni pedig teljes bizonyossággal csak az 1. típusút lehet, vérvétel vagy bőrteszt segítségével.

A biztos megállapításhoz a terheléses-megvonásos diéta a legjobb módszer jelenleg, azaz a gondot okozó ételt elkerüljük minimum 3 hétig (a hosszú távú reakciók miatt ennyi idő legalább kell) és ha tünetmentessé vált a beteg, újra adjuk neki 1-3 napig. (Ha a tünetek 1. csoportba tartoznak és fennáll az anafilaxiás sokk veszélye, csak kórházban felügyelet alatt szabad terhelni! Ha az 1-es és vagy  2. csoportba sorolhatók a tünetek, akkor nem kell napokig terhelni, általában elég egyszer maximum kétszer adni ismét a gondot okozó ételt). Ezek után 3 héten belüli tüneteket megfigyelve, ha azok újra jelentkeznek, akkor kimondhatjuk, hogy arra az anyagra (pl. tejfehérje) allergiás a beteg.

Tünetek, amiket ételallergia okozhat: puffadás, hasmenés, laza nyálkás, esetleg emésztetlen vagy véres széklet, székrekedés, ekcéma, csalánkiütés, szájkörüli pirosság, szájduzzanat, anafilaxia, szájviszketés, atópiás bőr, felső légúti hurutok, állandó betegség (az allergiától legyengült immunrendszer miatt), asztma, viselkedési zavarok.

Az allergiákhoz nagyon hasonló tüneteket okoznak az ételintoleranciák. Egy nagy előnyük, hogy anafilaxiás sokkot nem idéznek elő, így életveszélyes állapotot nem okozhatnak, a többi tünet azonban megegyezik a fent felsoroltakkal, sőt, felnőtteknél gyakran okoznak ízületi fájdalmakat, migrénes fejfájást és depressziót is. Az ételintolerancia úgynevezett krónikus ételérzékenység. Itt IgG mediált reakciók állnak a háttérben és minden esetben késleltetett a reakciók megjelenése, pár órától akár hetekig terjedően. Új nézet szerint az IgG mediált ételintolerancia nem más, mint az ételallergia 2-es 3-as típusa, de nem olvastam igazán utána, így nem mélyednék ebbe bele.
Az intoleranciákat saját tapasztalatom szerint eredményesen ki lehet mutatni a Food detective és a laborban végzett Food tesztekkel, azonban ezt a szakemberek többsége még nem ismeri el. Én nem csak magamon és a két nagyobb fiamon tapasztaltam a megbízhatóságát, de több ismerősöm és barátom is alátámasztotta ezt, ettől még ez szakmailag vita tárgyát képezi az orvosok körében.
Az intoleranciák tehát szintén az immunrendszer kóros válaszai adott fehérjékkel szemben, de ebben az esetben IgG nevű antitest emelkedés jön létre. Ez legtöbbször bélgyulladáshoz vezet, ami fokozza az intoleranciák kialakulását.
A kezelése 3-6 hónapos teljes diéta után úgynevezett ciklusos diétával történhet. Azaz ha a szervezetet tehermentesítettük, utána bizonyos időközönként (ez általában 4-5 naponta egyszer) lehet kis mennyiségben a gondot okozó ételt fogyasztani. Vannak ételek, amiket ritkábban lehet csak, mondjuk 1-2 hetente 1x, egyéni érzékenységtől függően kell kitapasztalni. Ennek az a magyarázata, hogy ilyen ritkán fogyasztva az adott anyag nem okoz akkora IgG növekedés vagy ki se vált kóros immunválaszt, ami így nem váltja ki a gyulladást és nem terheli a szervezetet. A kezelésben nagyon fontosnak tartom a jó minőségű nagy mennyiségű probiotikum szedését, legalább 3 hónapos kúrát, de inkább 2x3 hónapot javasolnék, szintén saját tapasztalat alapján.

Az intoleranciánál kell megemlítenem a gluténérzékenységet és a búzaallergiát.
A gluténérzékenységet sokszor keverik a lisztérzékenységgel. A gluténérzékenység NEM lisztérzékenység, 'csak' a glutén fehérjére adott IgG emelkedés! Szintén gyulladást okozhat és a tünetek is megegyezhetnek a lisztérzékenységével, de ez nem egy az egész szervezetet érintő autoimmun betegség, mint a cöliákia, azaz a lisztérzékenység! Jelenleg még nem tudni, hogy a gluténérzékenység gyógyítható-e, sokak szerint az nem életreszóló betegség, de sokkal több embert érint, mint a cöliákia, ezzel megmagyarázhatatlan tüneteket okozva az egyénnek.

A búzaallergia és a búzafehérje-intolerancia pedig CSAK a búza fehérjére (nem a gluténtartalmára) adott kóros reakció, ez esetben nem kell a glutént kerülni, csak a búzát, más gluténtartalmú gabonák szabadon fogyaszthatóak, ha azokra nem lép fel allergiás reakció!

A felszívódási zavarokhoz tartozik a laktózintolerancia és a fruktóz malabszorpció és fruktóz intolerancia.
A laktóz azaz tejcukor emésztési probléma általában csökkent enzimműködés következménye, a tejcukor nem tud lebomlani a bélben, ezért erjedni kezd ott, kellemetlen gázok termelődnek. Puffadást, hasmenést okoz elsődlegesen. Vannak fokozatai, pl. van, aki meg tud inni 2 dl tejet gond nélkül, de 3dl már tünetet okoz, van, akinek 1 túró rudi elfogyasztása is sok. Ezt is egyénileg kell kitapasztalni, viszont a lactase tabletta (tejcukorbontó enzim) segítségével a legtöbb esetben fogyaszthatóak a tejtermékek és már minden nagyobb boltban kapni laktózmentes tejtermékeket is.

A fruktóz malabszorpció a gyümölcscukor emésztésének a zavara, a fruktóz nem szívódik fel a vékonybélben és a vastagbélben a laktózintoleranciához hasonló tüneteket okoz. Oka lehet a fruktóz szállító fehérje hiánya vagy csökkent működése, avagy a bélbaktériumok kóros elszaporodása. Tünetei megegyeznek a laktózintolerancia tüneteivel, puffadás, hasi fájdalmak, híg, sárgás színű, hasmenős székletek. Ilyenkor minden fruktózt tartalmazó ételt (nem csak gyümölcsök, zöldségek, lekvárok, de a sima cukrot, nádcukort, mézet tartalmazó ételek is) kerülni kell, illetve annyit szabad belőlük fogyasztani, amennyi nem okoz gondot. Legtöbb esetben dietetikus segítségével beállítható a diéta. Szőlőcukor, xilit, eritritol, rizsszirup alkalmasak az édesítésre ilyen esetben.
Most már kapni a Xylosolv nevű kapszulát, amelynek segítségével kicsit több fruktóz tartalmú étel fogyasztható, 1 kapszula 6gr fruktóz lebontására alkalmas. Mi tegnap teszteltük, 1 banánt (12gr fruktóz) ettek meg a fiúk 1 kapszulával és nem okozott tünetet (korábban igen).

A fruktóz intolerancia egy nagyon ritka örökletes betegség, itt a fruktózbontó enzim hiányzik. Ez nagyon komoly és szigorú, életen át tartó diétát igénylő betegség.

Fontos, hogy a fruktóz malabszorpció NEM fruktóz intolerancia! A Xylosolv csak malabszorpcióban használható a tájékoztatója szerint!

Végezetül pedig jó tudni, hogy minden felszívódási zavar, a gluténérzékenység, lisztérzékenység, fruktózmalabszorpció és laktózintolerancia okozhat tartós vérszegénységet, vashiányt, vitaminhiányt és ezen hiányállapotok miatt kialakult másodlagos betegségeket is, egy komolyabb kivizsgálásnál érdemes ebben az irányban is vizsgálódni.

Kukorica a ludas

Most már le merem írni, hogy Barnabim bírja az új tápszerét. Eltelt 6 hét, s most már csak azt eszi, nincs gond. A múltkori tüneteket pedig a kukorica okozta. Már jó ideje eszik kukoricagolyókat, gond nélkül. Aztán pár hete vettem kukoricatallért, ami puffasztott kukorica. Imádta! Meg se fordult a fejemben, hogy gondot okozhat, hiszen a kukoricagolyóktól nem lett baja. Aztán elolvastam a csomagolását újra mindkettőnek. A golyóban kukoricadara, a tallérban kukorica van! Fontosnak tartom ezt megosztani itt, mert ahogy sokáig én se tudtam, úgy talán mások sem tudják, hogy nagyon nagy különbség van a két összetevő között. Amíg a kukoricadara csak a kukorica belsejét tartalmazza, addig a kukoricából készült dolgok az egész kukoricát, s a külső részében van a legtöbb allergén. Így aki a darát bírja, még nem biztos, hogy a kukoricát is, s aki a kukoricát nem eheti, nem biztos, hogy a darát sem.
Ilyen kis kavalkádosan jutottunk el oda, hogy bő 1 hete nem evett Barnabim a kukoricatallérból, s azóta egyre jobban van. A náthája 3 nap alatt elmúlt, a széklete is elég hamar rendeződött, a bőrtünete pedig szinte rögtön megszűnt, ahogy a tallért nem kapta többet.
Jelenleg lekopogom, de végre jól van manóm. Jól alszik éjjel, jól eszik nappal (magához képest), szép a bőre, jó a széklete minden tekintetben. Remélem ez így marad, s akkor próbálkozhatunk a tojássárgáját, majd a gombát bevezetni.

Probiotikumokról

Biztosan sokan tudják, hogy az egészséges bélrendszer és az egészséges bélflóra nagy szerepet játszik az ételallergiák elkerülésében. Nem vagyok orvos, nem fogok részletekbe belemenni, már ajánlottam korábban itt EZT a könyvet, érdemes elolvasni. Azonban ha valaki a paleolit diétában jártas, illetve olvasott a könyvben a betegségek kialakulásáról és a szervezetünk működéséről, akkor már tisztában van azzal, hogy a hasznos bélbaktériumok milyen fontosak az egészségünk szempontjából.
A mai világban sajnos nagyon sok káros hatás ér minket, a feldolgozott és mű összetevőkkel dúsított élelmiszerek adják a piaci/bolti kínálat nagy részét. Egy esetleges antibiotikumos kezelés aztán pláne nagyon rossz hatással van a bélflórára. Ezzel az utóbbi időben elég jól tisztában is lettek az emberek, össze is kötötték, a kettőt, azaz ha antibiotikum, akkor kell probiotikum is. Igen ám, de nagyon nem mindegy, milyet választunk!

Két kisebb fiamnál is kiderült a héten, hogy candida albicans van a székletükben. Aki kicsit is ismeri a candidát, tudja, hogy normális esetben is megtalálható az emberben, de az kóros elszaporodása komoly gondokat és nagyon sok féle tünetet okozhat. Tekintve, hogy a legkisebb gyermekem még életében nem kapott cukrot, glutént és mesterséges anyagokat, egy candida diéta nálunk nem jöhet szóba, hiszen nem a helytelen táplálkozási szokások miatt alakult ki.

Az utóbbi időben összehozott a sors (számomra Isten, de ki miben hisz) olyan emberekkel, akik tudnak és akarnak segíteni, s összeismerkedtem olyanokkal is, akik konkrét tanácsokkal tudnak utat mutatni a gyógyulásunkhoz. Így alakult ki beszélgetésem egy vegyész úrral is, akinek a fő kutatási területe az emberi bélrendszer és ezen belül is a candida.
Nem írok ide téziseket és feltételezéseket arról, hogyan és miért szaporodhatott el az én kisfiaimban kórosan,  amikor nem táplálkoznak úgy, hogy az a candidázis táptalaja lenne, de azt meg szeretném osztani mindenkivel, milyen fontos és hasznos információkat kaptam ettől az Úrtól a probiotikumokkal kapcsolatban.

Manapság igen elterjedt probiotikum a Normaflore, amit valóban az antibiotikumok mellé már rutinszerűen "rendelnek" el az orvosok. Erről tudni kell, hogy ez egy génmanipulált baktérium, amit rezisztensé tettek az összes antibiotikumra, ráadásul nem is a normál bélflóra tagja! A rezisztencia-génjeit pedig képes átadni bármilyen kórokozónak, és ez a legfőbb oka a rezisztens törzsek robbanásszerű szaporodásának! Tehát nem csak nem használ, de hosszú távon kifejezetten káros is!

Akkor  hogyan és milyen probiotikumot válasszunk?
Mindenképpen olyat, ami az emberi bélflórában is megtalálható baktériumokat tartalmazza! Ugyanis itt is az üzleti érdek mindennél fontosabb, és sajnos nagyon sok cég olyan baktériumokat tesz bele, ami nem emberből, hanem állatból, pl. szarvasmarhából származnak. Miért? Mert ezek nem telepednek meg az emberben, de ugyanúgy kifejtik a hatásukat. Magyarul: függővé válik a szedője, mert kiszorítják a rendes humán bacikat, és ha abbahagyják a szedést - elkerülhetetlenül jön a visszaesés. Ahelyett, hogy a bélflórát helyrehoznák, csak a pénzt zsebelik be a gyártóik.
Fontos a mennyiség, baktériumonként legalább 10 a 9-ediken telepképző egység. Ezt úgy szokták jelölni hogy 109 CFU. Ha egy probiotikum mondjuk 10 a 7-ediken (107 CFU) bacit tartalmaz, ez az elvárhatónak csupán csak a századrésze. Nem mindegy, hogy egy, vagy száz kapszulával érjük el ugyanazt...
Ezentúl annál jobb egy készítmény, minél több baktériumot tartalmaz. A legfontosabb baktériumok, amik az emberi bélrendszer lakói, azok a Bifidobacterium bifidum és a Lactobacillus Acidophilus, valamint az egészséges csecsemők székletében megtalálható Bifidobacterium infantis. Amíg a csecsemő széklete csak ezt a szigorúan, és kizárólagosan csak az emberi bélben megtelepedő baktériumot tartalmazza, (ha az anyatejen kívül nem kap semmi mást) addig semmilyen kórokozó nem tud labdába rúgni a bélben. Ha sikerülne elérni, hogy ez domináljon, akkor ez szép lassan kiszorítja az összes kórokozót.

És ha már ez az utolsó 2 mondat, had ragadjam meg az alkalmat, hogy itt is újra hangsúlyozzam a szoptatás fontosságát! Természetesen egészséges anya tud a gyermekének egészséges tejet és hasznos bacikat átadni, de az is köztudott, hogy a tejen keresztül biztosítani tudjuk kisbabánknak is a hasznos bacikat, ha mi szedünk probiotikumokat a szoptatás alatt és kiegyensúlyozottan, egészségesen táplálkozunk,élünk!

Szoptatás fontossága az allergiamegelőzésben (és az antibiotikumról)

Tegnap délelőtt néztem egy műsort, ami nagyon felháborított. Azóta foglalkoztat a gondolat, úgy döntöttem, ma "papírra vetem".
A műsorba egy 2 gyerekes kismamát hívtak be beszélgetni. Nem tudom, hogy "híresség" volt-e vagy hétköznapi ember, én mindenesetre nem ismertem. Ami engem felháborított, hogy a műsor beillett volna egy többek közt cumisüvegeket gyártó cég reklámjának is, ugyanis a szerintem a körülbelül 2, de maximum 3 hós csecsemőt az anyuka egy ilyen üvegből táplálta az interjú során. Természetesen nem tudom, mi volt az üvegben, egy kis jóindulattal még azt is feltételezhetném, hogy anyatej, de ebben az esetben is nagyon dühít a dolog, mert akkor miért nem szoptatta a babát és miért üvegből adta neki a tejet?
Köztudott, hogy a nők nagy része nem szervi okok miatt nem szoptat. Az is tény, hogy sokszor nem a segítség és az információk hiánya miatt nem táplálja természetes módon a kicsinyét, hanem azért, mert nincs önbizalma! Nem kap támogatást sehonnan, nem hisz benne senki, ő se hisz magában. Mindenhol a tápszergyártó és babaétel gyártó cégek reklámjait látják, az orvosok többsége is "csak a biztonság kedvéért" már szülés előtt tápszerrecepttel látja el "jószándékúan" a kismamát, s utána csodálkozunk, hogy a gyermekeink nem szopnak.
Az is köztudott, hogy a médiának hatalmas szerepe van ebben! S ez a tény az, ami miatt ez az interjú alatti üveges táplálás kiverte a biztosítékot nálam. Nők ezrei nézik az ilyen műsorokat, s tudat alatt már azt ültetik el bennük, hogy az a normális, amit ott látnak.
Miért nem lehet egy szoptatós anyát hívni a műsorba? Nem kell ország-világ előtt pőrén etetnie a csecsemőjét, már fantasztikus megoldások vannak arra, hogy az etetés minden helyzetben intim maradhasson. Egy kendőben, egy lepellel eltakarva, szoptatós ruhában..., akárhogy! Mégis a bizonytalan, a támogatottságot nélkülöző nők azt látnák, hogy igen, aki kisbabát szül, az utána szoptatja. S ez a helyes. Ezt kellene közvetítenie a médiának, ezt kellene támogatnia az orvosoknak, védőnőknek!
Hogy jön mindez az allergiához?
3 allergiás kisgyermeket nevelek. Sok mindennek utána olvastam, s nem egy helyen találtam feketén-fehéren leírva, hogy a szoptatás csökkenti az allergiák kialakulásának kockázatát! A sokak által félreértelmezett gluténbevezetés is erre apellál, miszerint a csecsemő akkor ismerkedjen meg a gluténnal, amikor még szopik! Ebbe a témába nem mélyedek most bele, mások (LLL honlapon és ITT pl.) nagyon jól leírták, hogy 6-7 hónapos kor között ideális a glutén bevezetése a szoptatás mellett, s nem korábban!
Azon csecsemőknek, akik csak anyatejet fogyasztanak, teljesen más bélflórájuk alakul ki. Egészségesebb, olyan, amire egy  babának szüksége van. Ma már bizonyított, hogy az anya probiotikum, vitamin, omega 3 zsírsav fogyasztása a tejen keresztül a babát is óvja és segíti az allergia megelőzését. Amennyiben pedig kialakult már az allergia, az anya diétája mellett továbbra is a szoptatás a legjobb gyógymód! Ezt a WHO alapelvek közül másoltam ki:
"Szoptatás optimális időtartama:
     • minimum 4, de lehetőleg 6 hónapig MINDEN CSECSEMŐNEK!
     • (nem csak „high risk” bébiknek)
     • megelőzhető vele:  – gyermekkori atopiás ekcéma

    – allergiás asztma (5 éves korig)

                                        – ételallergia (főleg tehéntej): 2 éves korig"

Egészen pár hónappal ezelőttig nem is létezett olyan tápszer, amibe ha csak kicsi vagy nagyon feldolgozott mértékben, de ne lett volna tej. (Illetve szója alapú tápszerek voltak, de a szója is erős allergén és nagyon sok babának az is gondot okoz.) A legtöbb baba pedig épp a tehéntejre allergiás! Mégis volt ismerősöm, akinek megkérdezte az orvosa, hogy szoptat-e diéta mellett, vagy tápszert választ, az utóbbi jobb, mert nehéz diétázni.?!?!? Nem is értettem, mi az, hogy nehéz diétázni?
Eleve a gyerekemért mindent elvet vallom, másodsorban pedig a gyereknek így is, úgy is diétáznia kell, neki nem lesz nehéz??? Az orvos akkor tesz jót, ha támogatja az anyát a diétában, segítő tanácsokkal látja el, ahelyett, hogy megijeszti vagy lebeszéli róla! Mégis a legtöbb kismama, aki szoptatni akar diéta mellett, fórumokon és blogokon talál segítséget, nem a védőnőknél és az orvosoknál (tisztelet a kivételnek - nem kétlem, hogy vannak kivételek, de sajnos én nemigen találkoztam még vele, a gyerekeim orvosát leszámítva).

Mindezt pedig úgy írom, hogy középső fiamnál 9 hónapig tartottam tejdiétát, a kicsinél pedig 8 hónapig tej-tojás-szója-olajos mag-csoki diétát. Tudom, hogy egy tejdiétát tartani egész könnyű, egy összetett diétát pedig mennyire nehéz, de az is kivitelezhető.

Saját bőrünkön tapasztaltam az antibiotikum hatását is. Nem gondolom, hogy önmagában az antibiotikum szedése allergiát okoz, de az arra érzékeny egyéneknél, akiknek már öröklött hajlama van rá, vagy már van valamilyen kialakult táplálékallergiája, azoknak sokat ronthat az allergiáján. Több kismamával és fórumokon beszélgetve is nyilvánvalóvá vált, hogy a legtöbb allergiás csecsemő már születésekor vagy első heteiben átesett antibiotikumos kezelésen. Természetesen sokszor van szükség rá, van, hogy elkerülhetetlen az antibiotikum szedése. Nem azt mondom, hogy indokolt esetben ne kapjon a baba, de azt mondom, hogy ekkor az anya fokozott szoptatása és az anya probiotikum fogyasztása segíthet csökkenteni az antibiotikum okozta káros hatásokat. Ha pedig van rá mód, más, alternatív megoldás, akkor inkább olyan gyógyterápiát válasszunk, ne az antibiotikumot!